- 前ページ
- 次ページ
Noh ismételten eltelt kb 1 hét >.< Kevés időm volt... >.<
Nos. Néha elgondolkodok, hogy milyen emberekkel vagyok körül véve... KOMOLYAN
Nagyon kiakasztottak a héten, egyik hülyébben viselkedett mint a másik, nem értem, hogy ha egyszer mondok valamit akkor miért kell milliószór elismételnem?! és még akkor sem fogja fel az illető -.-"" Nem nevezem nevén az illetőt, mert nem lényeg úgy általánosan érthető lehet, hogy ha sokszor el kell valamit mondani, és még akkor sem fogják fel akkor az idegesítő.~~~~ Mind 1 igazából már nem is érdekel, emberek jönnek mennek...
Pénteken voltam egy kisebb partyn. az nagyon jó volt ( Vikcsu Robi Szabi), de persze semmi nem lehet tökéletes. -.- már miért is ?? !!!
Amikor mentünk haza Szabival akkor Szabi egykori osztály társaival össze futottunk, és piszkálni kezdték a Szabit, olyan ideg beteg lettem >.< fuu ordibáltam velük, nekik akartam menni *nevet* Szabi rángatott el.
Igazán izgalmas volt, nem bírom elviselni, legyen az barátom vagy akárki, ha olyanért cikizik amiről Ő nem tehet.... :/ >.<
NYUUUUUU~~~~~ Apukám haza jött vasárnap *-* 2 és fél éve nem láttam, nagyon boldog voltam/ vagyok Viszont egy döntés elé állítottak... Nagyon nehéz...
"Mész apukáddal, vagy itthon maradsz?"-Nos kb sokkot kaptam.... egyedül nekem kell meghoznom ezt a döntést... és nagyon sokat töprengtem.. Mert 1- nem akarok anyukámat és öcsimet itthon hagyni, viszont tudom, hogy ez hatalmas lehetőség a számomra..
Most szombaton mennénk ki, hát úgy döntöttem, hogy elmegyek, mert ez tényleg lehetőség, amit nem szabad elszalasztanom.. Lehet, hogy 2-3 hónap múlva haza jövök, de legalább megpróbálom. Úgy fogom fel mint egy kirándulást :D és akkor talán könnyebb lesz. Azt szeretném, ha anyukámék mi hamarabb követnének.Meg akarok nekik teremteni egy olyan otthont Hollandiába amiről mindig is álmodtunk.Öcsinek ez az utolsó éve, ha le érettségizik akkor jöhetnének utánunk, és addigra már egy ház várná őket nyuu Olyan jó lenne *-* Mindent bele fogok adni. Kérlek szurkoljatok~~
(Nehéz lesz elmenni, magam mögött hagyni anyukámat, öcsimet, barátaimat és mindenkit akik eddig az életem része voltak. De! hiszek abban, hogy bár milyen messze is vagyunk, akkor is ugyan azt a csillagot és égboltot látjuk^^ Ugyan úgy szeretni fogom őket és küzdeni fogok, hogy mi hamarabb láthassam majd őket...)
Nos elég érzelmes lett, de másképpen nem tudtam.. :D
nah majd még jelentkezek~~~ bye nyappy
Nos. Néha elgondolkodok, hogy milyen emberekkel vagyok körül véve... KOMOLYAN
Nagyon kiakasztottak a héten, egyik hülyébben viselkedett mint a másik, nem értem, hogy ha egyszer mondok valamit akkor miért kell milliószór elismételnem?! és még akkor sem fogja fel az illető -.-"" Nem nevezem nevén az illetőt, mert nem lényeg úgy általánosan érthető lehet, hogy ha sokszor el kell valamit mondani, és még akkor sem fogják fel akkor az idegesítő.~~~~ Mind 1 igazából már nem is érdekel, emberek jönnek mennek...
Pénteken voltam egy kisebb partyn. az nagyon jó volt ( Vikcsu Robi Szabi), de persze semmi nem lehet tökéletes. -.- már miért is ?? !!!
Amikor mentünk haza Szabival akkor Szabi egykori osztály társaival össze futottunk, és piszkálni kezdték a Szabit, olyan ideg beteg lettem >.< fuu ordibáltam velük, nekik akartam menni *nevet* Szabi rángatott el.
Igazán izgalmas volt, nem bírom elviselni, legyen az barátom vagy akárki, ha olyanért cikizik amiről Ő nem tehet.... :/ >.<
NYUUUUUU~~~~~ Apukám haza jött vasárnap *-* 2 és fél éve nem láttam, nagyon boldog voltam/ vagyok Viszont egy döntés elé állítottak... Nagyon nehéz...
"Mész apukáddal, vagy itthon maradsz?"-Nos kb sokkot kaptam.... egyedül nekem kell meghoznom ezt a döntést... és nagyon sokat töprengtem.. Mert 1- nem akarok anyukámat és öcsimet itthon hagyni, viszont tudom, hogy ez hatalmas lehetőség a számomra..
Most szombaton mennénk ki, hát úgy döntöttem, hogy elmegyek, mert ez tényleg lehetőség, amit nem szabad elszalasztanom.. Lehet, hogy 2-3 hónap múlva haza jövök, de legalább megpróbálom. Úgy fogom fel mint egy kirándulást :D és akkor talán könnyebb lesz. Azt szeretném, ha anyukámék mi hamarabb követnének.Meg akarok nekik teremteni egy olyan otthont Hollandiába amiről mindig is álmodtunk.Öcsinek ez az utolsó éve, ha le érettségizik akkor jöhetnének utánunk, és addigra már egy ház várná őket nyuu Olyan jó lenne *-* Mindent bele fogok adni. Kérlek szurkoljatok~~
(Nehéz lesz elmenni, magam mögött hagyni anyukámat, öcsimet, barátaimat és mindenkit akik eddig az életem része voltak. De! hiszek abban, hogy bár milyen messze is vagyunk, akkor is ugyan azt a csillagot és égboltot látjuk^^ Ugyan úgy szeretni fogom őket és küzdeni fogok, hogy mi hamarabb láthassam majd őket...)
Nos elég érzelmes lett, de másképpen nem tudtam.. :D
nah majd még jelentkezek~~~ bye nyappy