Nyappy!
Mikor meghallottam, hogy jön An Cafe Magyarországra nagyon meglepődtem, igazából fel sem fogtam.
Napok, hetek, hónapok múltak el, de semmi extra megnyilvánulásom nem volt, boldog voltam és ennyi. semmi több.(ノ゚ο゚)ノ
Már évek óta várom, hogy láthassam Bogyikát (Miku) bele se mertem gondolni, hogy mi lesz velem.
Majd bejelentették, hogy VIP-lesz... O_o
Ami annyit tesz ki, hogy a tagokkal találkozás, (tea ajándék közös fotó beszélgetés..)
Természetes VIP-s lettem, ott a helyem Bogyika mellett (≡ ^ ∇ ^ ≡)
Nos időben ki kellett gondolnom, hogy milyen ajándékot adok nekik/neki. sok töprengés után úgy döntöttem festek.
Nos akkor álljunk neki! ^-^
1. Festmény: 3
hüüm. böngészni kezdtem a fotók között. tervezgettem. Hosszasan, NAGYON hosszas *nevet* gondolkodás után rájöttem: cseresznyevirág lesz benne, mert az japánt jelképezi és mindig is ki akartam magamon próbálni, hogy mennyire tudok virágot rajzolni.(# ⌒ ∇ ⌒ #)
Tehát a háttér megvan, most jöhet a lap többi része *nevet* A döntésem az amazing blue-s képekre jutott. Természetes „nyappy”-t is beleterveztem és egy kis szöveget is *-*
2.Varrás O_o
Bogyit már több mint 7 éve szeretem.. Mondhatni első szerelmem…. szerettem volna adni neki külön valamit, valamit amit magánál tarthat.
szerencse kabalára gondoltam, vagy valami ilyesmire. Nagyon hosszú gondolat menet volt, de megszületett a tökéletes ajándék ^-^
kis „nyappy”-t adok neki melyre egy icipici magyar zászlót varrok^^
HÁÁÁTT most, hogy meg vannak az ötletek már csak meg kellene valósítani. hajjaj *nevet* Nos itt kezdődtek a problémák >┐ (¯ f ¯) ┌<
Suliba járok mindennap, dolgozatra felkészülés, házi írás, mellette a családomat és a barátaimat sem hanyagolhattam el, és az idő egyre szűkebb volt .. 14.-ke vészesen közeledett.. kisebb balesetek is történtek, (Mikor már majdnem elkészültem a festménnyel Yuuki arcát megfogta valami zöld alkoholos filc szerű, az egész munkám kárba veszett, aztán a háttér túl sötét lett, a papír kiszakadt fuu >.<)….. Nagyon kiborultam, de erőt vettem magamon és újra neki álltam 120%-os energiával.
Elkezdtem szépen fokozatosan elkészíteni a nyuszit. Minden munkával haladtam, volt, hogy órákon át nem ittam, ki sem jöttem a szobámból, dolgoztam.
salalalallalalallaa lassan, de biztosan elérkezett a koncert hete, már tűkön ültem, nézegettem a live képeket és bezsongtam nagyon. Többször kiborultam miközben bele gondoltam, hogy nemsokára én is ott fogok előtte állni.
Több fajta érzés keringett bennem, boldogság, kétely.. Nem tudtam,hogy mire számítsak, semmit.. Egyszerűen sodródtam a napokkal. Gyerekkoromba sokszor kívántam azt, hogy "bárcsak találkoznék Mikuval" csak egyszer had lássam... Ezért is neveztem el Bogyikának :$ először Bogyó volt majd Bogyika lett X""D. Hihetetlen, de a gyermek kívánságok valóra válnak.. Most, hogy tényleg látni fogom, egyszerűen nem tudom elhinni, vagy ha jobban bele gondolok akkor nem is akarom…..
Mindenki féltet.. Nem tudják,hogy milyen hatással lesz rám a koncert, hüm.. én sem. Majd kiderül….
13-án Kaihoz mentem Pestre.. nagyon élveztem a vonatozást. Vettem 2 üveg bort iszogattunk közben befestettem a haját, majd az én hajamba is tettünk egy kis pirosat:$ >(≡ ^ ∇ ^ ≡) <
MÁSNAP 14.
Kai délelőtt kiment a barátnőjéért Nia-ért. Készülődtünk a koncert, ruha, smink, lelkünket is fel kellett készíteni.
3 körül értünk ki a KLUB 202-höz akkor már voltam ott fanok, lázasan várták a koncert kezdetét.
Majd elkezdtünk beállni a VIP sorba, akkor már éreztem, hogy ott bajok lesznek, remegett a lábam.. Kai tartotta bennem a lelket, megnyitotta ajtaját a klub, s be mentünk. 2-sével lehetett be menni, megvizsgálták a cuccainkat, a biztonsági őr még viccelődött is velem, hogy nincs- e nálam valami fegyvernek minősülő tárgy (kés, bomba, kézigránát.. X""DDD)
Siettünk a terembe, a tea party helyszínére (gyors ruhatárazás utána)
Végreeee~~~ megjelentek a tagok *-* Sokkot kaptam amikor velem szembe bejöttek az ajtón. Méltóan köszöntöttük őket, majd jöhettek a kérdések, nagyon jó kérdések voltak látszott a tagokon, hogy élvezik O (^ ▽ ^) O
Jött egy (szerintem) nagyon indiszkrét kérdés, egy lány Terukitől azt kérdezte : "Mi van Bouval ?" Nos, szerintem ez nagyon nem helyén való kérdés. Meg lepődtem, hogy komolyan van olyan pofátlan ember (lány) aki ilyet fel tesz. Nos volt -.– Természetesen kedvesen válaszoltak, mondták, hogy „jól van”. Sok kérdés lezajlott majd jött a közös fotó és az ajándékozás ^-^
Sorba álltunk, egyesével lehetett oda menni. Nagyon húztam az időt, mindenkit előre engedtem... Figyeltem a tagokat ,hogy mit szolnak az ajándékukhoz. Nagyon aranyosak voltak, érdeklődőek voltak. Akkor már nagyon remegtem, sírás határán voltam, megkértem Kai-t, hogy beszéljen helyettem. én nem voltam rá képes, oda jött velem. Egyszer csak ott állok a fiúk előtt, meg sem mertem szólalni, nem hittem a szememnek.
Kai beszélt, és elmondta Mikunak, hogy én csináltam a rajzot és a nyuszikát neki. Nagyon meglepődött, mondta, hogy nagyon jó, a többiek is nézegették, és olyan aranyosan térképezték fel, hogy ott vannak rajta. Nagyon közvetlenek voltak, abban a pillanatban olyan érzésem volt, mint ha már évek óta barátok lennénk, nem úgy éreztem, hogy a kapcsolatunk zenés- fan hanem tényleg mint ha barátok lennénk…. X""D
Megkérdezték, hogy kivel akarok közös fotót, mondtam, hogy Mikuval.
Oda álltam mellé, Miku észre vette, hogy nekem is van kicsi nyuszim és elkezdett bábuzni mondta, hogy : "NyappyLove" akkor már nevettem azért, próbálta oldani a feszültségemet, mondta, hogy mosolyogjak, a kezem csak úgy volt a testem mellett mire Miku megfogta és rátette a rajzomra és együtt fogtuk. Felvettem egy „aranyos” mosolyt és készen álltam a fotóra, majd Miku rátette a derekamra, majd a vállamra a kezét, noh akkor sokkot kaptam és ott vége volt mindennek…. >(* ⌒ ∇ ⌒ *) < ( ezért olyan érdekes a közös fotóm)
Elkészült a kép, szembe álltam Mikuval mondani akartam neki, hogy : "Please hug me" de nem jött ki hang ... ezért elkezdtem mutogatni, elvigyorodott a zavaromon, és megölelt. Belebújtam a nyakába, a kis hajához hozzá értem, érzetem az illatát, megsimogatta a hátamat és nyuu~~ Abban a pillanatban úgy éreztem mintha megállt volna az idő. Bármi történhetett volna, egy külön világba libbentem. Pár másodperc volt az egész, de nekem évezrednek tűnt. Majd kiszakadtam a karjaiból és kikapcsolt aggyal indultam kifelé, úgy szóltak utánam, hogy az ajándék…. X""DD Vissza mentem érte, olyan voltam mint valami robot *nevet*
Nagyon remegtem a világomról se tudtam. Kai jött utánam kimentünk mert úgy érzetem ha tovább ott maradok akkor a szívem megáll.
Mosdóba mentünk össze szedtük magunkat, majd beálltunk az első sorba, és vártuk a koncertet.
Nézegettük a színpadot, majd a zene egy pillanatra elhallgatott és maximális hangerővel vissza tért, és a tagok egyesével feljöttek a színpadra. A zene, hangosítás , minden tökéletes volt, bár én annyira nem értek hozzá, Kanon volt egy kis problémája, de hamar orvosolták, Miku meg is jegyezte :""D. Aztán köszöntöttek minket „tadaima” Sikoltoztak össze vissza a rajongók, valaki egy folytában oda akart tolakodni mellém >.<, szerencsére Kai ott volt és tartott: D *ehhee* Nem engedtük:)
Magyarul beszéltek a tagok, nagyon meglepődtem rajta O_o
„Szia Budapest” nagyon aranyosan ejtették ki,
Teruki: „Buta Teruki vagyok”
Yuuki:„Legyen közös jó emlékünk.”
Kanon: „Jó hogy itt vagytok”
Takuya: "Élvezzétek" (vagy valami ilyesmit, szegény nagyon próbálkozott. majd legyintett és belekiabálta a mikrofonba, hogy )"Are you having fun?"
Miku:"Szia Budapest, but i can't speak hungary (hasára mutat, mindenki nevet) but but but but I study very very hard english. So i can't sleap, oke, ( végig nagyon drámázott, nagyon kis vicces volt )I very very happy to see you. I don't forget, I never forget you, Everyone in my memory."
Számok:
Maple Gunman:
Nos ezzel kezdték a koncertet, teljesen más volt mint videókon láttam eddig, hihetetlen érzés volt ott állni, és Bogyival együtt énekelni, elmondhatatlan érzés (leírhatatlan) be is könnyeztem, de tartottam magam, mert nem akartam sírni, a koncert minden egyes percére emlékezni akartam, le sem vettem a szemem Bogyeekáról. Minden mozdulatát meg akartam jegyezni, bele vésni a memóriámba.
Kakusei Heroism:
Ezután a szám után, ha jól emlékszem akkor Bogyika mondott egy pár szót angolul, meg mondták, hogy „Tadaimaaa”
Wagamama Koushinkyouku:
Bogyika mutogatott, hogy ugráljunk, majd a végén együtt énekeltük, hogy „lalala” Nagyon hangosak voltunk:"„D Párszor azért féltem, hogy össze dől a hely X”"D
Tekeshutata Kousen:
nyuu Bogyika hangja *-* ahogy hörög uhhh háát így élőben egyszerűen csodálatos:$ Nem tudom megfogalmazni, hogy mit éreztem akkor..:$
Escapism:
hajajja Bogyika nagyon szépen énekelte, a kis csintalan *-*
Takaido:
Már a tagok nevét „kellett” ordibálni, és itt beszéltek magyarul!!
Jibun Setsumeisho:
Megfogtuk egymáskezét és dülöngéltünk, természetesen Bogyival együtt énekeltük, nagyon megható volt. Egyik személyes kedvencem az újak közül :$ Olyan szép :$ élőben pedig egyszerűen leírhatatlan volt :$ Csodálatos~~
Amazing Blue:
Nagyot tomboltam rá énekeltem a szöveget, közben néztem Bogyit, még mindig nem hittem a szememnek, fülemnek wáá~~ hihetetlen még mindig.
Nyappy in the world 4:
Bogyiék táncoltak rá, nagyon aranyosak voltak, látszott rajtuk, hogy nagyon élvezik.
Snow Scene:
Nagyon szeretem ezt a számot, és a klipet is .. Bogyi olyan aranyos ebben, és élőben sem volt ez másként, nagyon édes volt, és talán, ha jól emlékszem akkor ennek a számnak a végét a Bogyika velünk énekeltette.
My heart leaps for "C:
Nagyon szeretem ezt a számot is (mondjuk melyik nem:""D) Nagyon megható volt élőben hallani olyan tiszta volt Bogyi hangja. meg ahogy táncikált jahjj nagyon kawaii volt *-*
Cherry Saku Yuki:
hüüm mindenki headbangelt, a közönséggel együtt tomboltak hatalmas partyt csináltunk az egyzser biztos.
jött az encore elmentek átöltözni, mi visítottunk nekik majd kijöttek és a Duck no Magical Adventure következett: Jött egy kis játék "Ki a legcsúnyább x""DD Takuya győzött X""DD Miku még mondta is neki, hogy "Takuya is the most nasty in Japan!" persze Takuya tagadta, nagyon aranyos volt *-* majd jött a "ki a legszexibb", Teruki és Kanon között ment a harc majd Kanon győzött, fel vett egy szexi pózt X""DD nagyon vicces volt, Bogyi mondta neki, hogy "szexi boooy" Mindenki nagyon nevetett X"DD. Bogyika a kis plüss majommal énekelt kacsa hangon, ( én hiányoltam a Donald kacsát O_O) aztán elővette egy kalapácsot és ütlegelni kezdte a közönséget, érdekes volt, nagyon nevettem, látszott rajta, hogy nagyon élvezi( szadó hajlamok befigyelnek X"""D)
Majd következett a Bonds és Smile Ichiban Ii Onna. Bogyika köpködni kezdte a közönséget (szembe is köpött nem egyszer ) nagyon vicces volt, dobálta az üres flakonokat, kupakokat, majd hajajjja lekerült a póló, azt is bedobta, ott táncolt, énekel előttem félmeztelenül. Sokkba voltam nagyon. Bonds végén szegény elesett és amikor megpróbált felállni akkor vissza esett, akkor kicsit megijedtem, de végül össze szedte magát és fel állt.
Hmmm vége lett a koncertnek, Bogyi megkérdezte, hogy ismerjük e a ,,Tiramisut”, mondtuk, hogy igen, mindenki megfogja egymás kezét és "1, 2 3, Tiramis, tiramiiiis" aztán megcsinálták a közös képet velünk.
Aztán Miku elkezdte mondani, hogy „NEXT YEARS” Még csak félig mondta el, már mindenki sikított, nevetett is egyet, hiszen még ki sem mondta, a mondatot és mi már sikoltozunk végül kimondta, hogy „We’ll come back in the next year”. Itt már még jobban sikítottunk! X""DD
Integettek még kicsit, meghajoltak, aztán egyesével kivonultak a színpadról.
Elterveztük, hogy majd oda megyünk a turné buszhoz, hát nem jött össze mert lezárták a kaput >.< 7-en maradtunk végül, vártunk olvastuk, hogy Miku és Teruki már tweetelt is rólunk, nagyon vártuk már, hogy kijöjjenek, majd meg fagytunk >.<:/ bizti bácsi mondta, hogy nem mostanában fognak kijönne mert nagyon jó érzik magukat oda bent, beszéltük is a többiekkel, hogy biztos Gaara Tokajiját isszák X""D végül a bizti bácsi azt mondta, hogy ha a tagok megállnak akkor be enged minket *-*
Éjfél köröl jöttek ki végül, először Kanon, és integetett nekünk, mi meg elindult a busz előtti kordonhoz, hogy elköszönhessünk tőlük. Mindannyian sikítozás nélkül sétáltunk Kanon felé, aki ahogy meglátta, hogy jövünk, megállt és megvárt minket. Megköszöntem neki, aztán mindenkivel egyesével kezet fogott, és csak utána szállt fel a buszra. Aztán Takuya jött ki, majd Teruki, meg is lepődött, hogy kinn várunk rájuk aztán Yuuki jött ki , akin már nem volt paróka,szemüveg szóval gyorsan fölosont a buszra. X""D
Majd jött a Bogyika szegénykén nagyon látszott, hogy nagyon fáradt, pizsibe volt már a kis szentem: 3 Ő is kezet fogott velünk, kicsit meghajolt és mindenkinek mondta, hogy "arigatou ne" aztán felszállt a buszra, közben megbotlott kicsit a küszöbben, nagyon látszott, hogy ki van merülve:/ <3
Majd kimentünk, és néztük ahogy a piros busz elmegy…..~~~
Nos. Nem fogtam még midig, hogy ez megtörtént .. talán soha nem is fogom O_O elképzelhető, hiszen én mindig, mindig csak erre vártam, látni akartam Bogyikát annyi mindent akartam neki mondani, ironikus, hogy amikor oda került a sor meg sem mertem mukanni. Nem sírtam, pedig azt hittem, hogy végig fogom sírni a koncertet, mondjuk voltak olyan pillanatok amikor majd nem elájultam, de tartottam magam. Minden egyes percre emlékezni akartam, örökké.
Hihetetlen volt, egy álmom vált vakóra, olyan közvetlenek voltak, kedvesek egyszerűen nem lehet szavakba önteni, hogy mit éreztem akkor, és most.
Minden szava, mozdulata az agyamba vésődött, soha , de soha nem fogom elfelejtem~~ S majd ha vissza térnek akkor megint ilyen erős leszek, akkor is ott fogok előtte állni, hiszen Ő az én személyes álmom. Mindig figyeltem az életét, képeken videókon. Ahogy a hangja egyre szebb és tisztább lett. A kis mókázásait, a szomorú pillanatait, ahogy el viccelődöt a tagokkal, egyszerűen mindenét.
Köszönöm mindenkinek aki ott volt mellettem, aki támogatott. Voltak nagyon fájdalmas pillanataim az évek során amikor úgy éreztem, hogy a szívem szakad meg, de tovább léptem, új erőre kaptam. Az az egy dolog biztos, hinni kell, hiszen "gyerek" voltam amikor "megismertem" a Bogyikát és most, 20 éves koromra láthattam először közvetlen közelről. Boldog voltam és vagyok, s az is maradok. Nem bántam meg semmit, életem legszebb napját köszönhetem neki, s ahogy Ő is mondta:
,,WE'LL COME BACK IN THE NEXT YEARS!!"
Bye Nyappy (= ⌒ ▽ ⌒ =)
