I am doing baby steps.

 

Well, hogy is mondjam, a depresszióm szerintem elérte a mélypontját. Tegnap úgy megijesztettem a családot, hogy húgom kiugrott az ágyból és felkeltette anyumat. Akin aztán legalább fél órát sírtam, hogy megijeszt, mennyire szarul vagyok. Ő meg azért sírt, mert én szarul vagyok és nem tud segíteni.

 

Holnapután lesz az első terápiás session az agyturkásszal. Aztán megyek holidayre, de a holiday után fel kell mondanom, ha nem akarom kinyírni magam.

Közben próbálok jobban lenni. Próbálok csinálni dolgokat, amikben örömöm telik. Ma 3 hónapja először leültem zongorázni. Kicsit és keveset, de legalább.

 

Rajzolni még nem álltam neki. Tanulni kicsikét szoktam, ahhoz nagyon nem kell mozogni.

 

Mindenesetre megállapítottam, hogy ez alatt már nincsen.

I believe I deleted my account like 4 years ago... or 5, something like that.
Whatever, I am back.
 
Akartam valamiről blogni, de így a macskázás és mosás közben elfelejtettem... well, next time