A napot álomba ringattam  
A nyelvemen szétolvadó íz  
Erdőn átszűrődő fény emléke  
Egy kanál, amely álommá válik

A sajttorta tányérján  
Arany csepp hull lassan  
Szemben valaki csendben figyeli  
Árnyéka az asztal szélén eloszlik

Az éjszaka ablakában  
A csend lélegezni kezd  
A kanál melege, amit nyújtottál  
Lassan beleolvad az emlékbe